Publikációk
Az ÁITK kötetei
Az alábbiakban az ÁITK által, vagy az ÁITK közreműködésével kiadott kötetek adatai olvashatók, a megjelenés szerint időrendbe állítva. Egyes kötetek címnegyedei, tartalomjegyzékei illetve bevezető tanulmányai pdf-formátumban letölthetőek.
Kulturtechnik Philologie (2011)
|
Kulturtechnik Philologie. Zur Theorie des Umgangs mit Texten.
(Kultúrtechnika filológia. A szöveggondozás elméletéhez.)
Szerk. Kelemen Pál, Kulcsár Szabó Ernő, Tamás Ábel
Bibliothek der klassischen Altertumswissenschaften 131.
Winter Verlag, Heidelberg, 2011. 489 oldal
|
|
Philologie als eine Kulturtechnik zu fassen ist eine vielversprechende Weise der geisteswissenschaftlichen Selbstreflexion. Wie kann durch die Aufdeckung der verschiedenen philologischen Tätigkeiten und der unterschiedlichen Konzeptionen der Philologie die disziplinäre Stellung des Fachs bzw. das Verhältnis von Textwissenschaft und Interpretation in ein neues Licht gerückt werden? Die Aufmerksamkeit, die neuerdings der Bedingtheit der Philologie durch die materielle Kultur zuteil geworden ist, hat gezeigt, dass statt der aus dem 19. Jahrhundert ererbten Unterscheidung zwischen den materiellen und immateriellen Aspekten von Texten eine deutlich komplexere Annäherungsweise an die Produktion und Rezeption von Texten erforderlich ist. Die Aufsätze dieses Bandes führen zeitlich von der Antike bis ins 20. Jh. und disziplinär von Grundfragen der Editionswissenschaft über das Verhältnis von Philologie und Philosophie bis zu Problemen der philologischen Gattungen.
|
Filológia - Interpretáció - Médiatörténet (2009)
|
Filológia - Interpretáció - Médiatörténet.
Szerk. Kelemen Pál - Kulcsár-Szabó Zoltán - Simon Attila - Tverdota György
Filológia I.
Ráció Kiadó, Budapest, 2009. 784 oldal
|
|
Az elmúlt másfél-két évtized irodalomtudományában számos, esetenként rendkívül eltérő irányú javaslat fogalmazódott meg a filológia mint tudomány önmeghatározásának újragondolására, s ezek egy része Magyarországon is figyelemben részesült.
A kötet arra tesz kísérletet, hogy a filológia elméletének és gyakorlatának tág összefüggéseit úgy tegye vizsgálat tárgyává, hogy meghaladja a gyakran előbukkanó kliséket a filológia elméletidegenségéről vagy az elmélet filológiai gyakorlat iránti érdektelenségéről, és egyúttal felülvizsgálja a filológia dogmatikus módszertani elkülönülését.
|
Kultur in Reflexion (2008)
Az olvasás rejtekútjai (2007)
 |
Az olvasás rejtekútjai. Műfajiság, kulturális emlékezet és medialitás a 20. századi magyar irodalomtudományban.
Szerk. Bónus Tibor - Kulcsár-Szabó Zoltán - Simon Attila
Ráció Kiadó, Budapest, 2007.
320 oldal
|
|
„Ha e kötet összetett szempontrendszerét egyetlen lényegi kérdésre akarnánk csupaszítani, úgy is fogalmazhatnánk: arra voltunk kíváncsiak, hogy a 20. század jelentős magyar irodalomtudósai hogyan olvastak, s olvasataikban mi bizonyult irodalomnak. Nem csupán, sőt nem elsősorban az általuk beszélt diszkurzus reflexiója szerint, hanem inkább az olvasás, az esztétikai tapasztalat eseményében mint maradéktalanul sohasem uralható mediális történésben. Ha van röviden összefoglalható tanulsága az itt összegyűjtött tanulmányoknak, akkor az abban a felismerésben állhat, hogy a kérdezett irodalomtudományi diszkurzusok a szó mai, reflektáltabb, azaz szemiotikai vagy retorikai értelmében tulajdonképpen még nem olvastak. Ami nem jelent se többet, se kevesebbet annál, mint hogy nem egészen azt értették irodalmon és olvasáson, amit az irodalomértés jelenkori formációi értenek. A vizsgált diskurzusoknak az irodalom tárgykonstrukciójában kulcsfontosságú szerepet játszó, s a kötet tanulmányaiban feltárt megkülönböztető keretei (ťtisztaŤ és töredékes forma, érzéki és absztrakt, a kifejezés alakzatai, belső és külső, írásbeliség és szóbeliség, a transzcendencia kérdése vagy a stílusfogalom stb.) éppen ezért mintegy indirekt módon, vagyis mediális faggatózás útján – többször e keretek meghaladásának diszkurzív eseményeiben – juttathatnak el az alapvető kérdéshez: hogyan olvastak, hiszen olvastak mégis a szóban forgó irodalomtudósok. Végső soron ez magyarázhatja a kötet címét is: Az olvasás rejtekútjai.”
Címnegyed és tartalom
(pdf)
Előszó
(pdf)
|
Spätmoderne (2006)
Szerep és közeg (2006)
 |
Szerep és közeg. Medialitás a magyar kultúratudományok 20. századi történetében.
Szerk. Oláh Szabolcs - Simon Attila - Szirák Péter
Ráció Kiadó, Budapest, 2006. 432 oldal
|
|
„Huszonnégy dolgozat a medialitásról. Szélesebb értelemben a medialitás és a kultúra tudományai, szűkebb értelemben a medialitás és az irodalomtudomány viszonyáról. Ebben is egy sajátos összetevőről. A hazai tudománytörténeti hagyományról. Ahogy a 20. századi magyar irodalomtudományban a közvetítés és közvetítettség minőségei és összetevői, variációi és dilemmái – néhány alkotónál – meghatározóan megjelennek. Újraolvassák a magyar elméleti hagyomány néhány fontos mozzanatát. A ma tudományát művelik és a tegnap tudománytörténetét. Ebből következik néhány valódi meglepetés. Korábban is elismert nagyokkal, félig feledett kutatókkal, szándékosan elhallgatott alkotókkal, fel nem tárt folyamatokkal kapcsolatban. Persze nem végezhetik el a tudománytörténeti feltárást. De mutatják: merre kell a részletesebb kutatást megindítani.” (Poszler György)
Címnegyed és tartalom
(pdf)
Előszó
(pdf)
|
Kulturni stereotipi (2006)
 |
Kulturni stereotipi. Koncepti identiteta u srednjoeuropskim književnostima.
(Kulturális sztereotípiák. Identitáskoncepciók a közép-európai irodalmakban)
Szerk. Dubravka Oraić Tolić - Kulcsár Szabó Ernő
FF Press, Zagreb, 2006. 344 oldal
|
| Címnegyed és tartalom (pdf) |
Intézményesség és kulturális közvetítés (2005)
 |
Intézményesség és kulturális közvetítés.
Szerk. Bónus Tibor - Kelemen Pál - Molnár Gábor Tamás
Ráció Kiadó, Budapest, 2005. 512 oldal
|
|
„Az irodalomtudomány avíttságának, korszerűtlenségének vagy leválthatóságának gondolata nem kis mértékben köszönhető annak, hogy képviselői túlontúl erős ellentétet vélnek a hagyományos filológia irodalomfogalma és a kultúra antropológiailag, szociálisan vagy éppen technológiailag meghatározott felfogása között.
Jelen kötet összeállításakor többek között az volt a célunk, hogy rávilágítsunk ennek az élessé tett ellentétnek az elágazásaira, az azt árnyaló mozzanatokra, melyek már tulajdonképpen magának az oppozíciónak az alakzatát vonják kétségbe. Olyan szövegeket szándékoztunk a magyar olvasóközönség számára hozzáférhetővé tenni, amelyek a szóban forgó problematika összefüggéseit különböző aspektusokból világítják meg, hozzájárulva így kultúratudomány és irodalomtudomány viszonyának árnyaltabb elgondolásához.”
Címnegyed és tartalom
(pdf)
Előszó
(pdf)
|
Kulturális közegek (2005)
|
Kulturális közegek. Médiumok a 20. század első felében Magyarországon.
Szerk. Bednanics Gábor - Bónus Tibor
Ráció Kiadó, Budapest, 2005. 448 oldal
|
|
„E kötet egy nagyobb vállalkozás része, egy, a közelmúltban újabb szakaszához érkezett hosszabb kutatási periódus újabb darabja: az idestova tíz éve működő Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport (ÁITK) eddigi egyik legnagyobb vállalkozásának részleges eredményét kapja most itt kezébe az olvasó. Az irodalomtudományt az utóbbi évtizedekben érő kihívások nyomán négy éve indult el az a kutatási program, amely e kihívásokra pertinens és korszerű válaszokat próbált és igyekszik megfogalmazni. E válaszok az irodalom intézményi s egyéb státusának megváltozását, a kultúratudományok különféle változatainak előtérbe kerülését és a technikai médiumok ebben játszott szerepének megfontolásait érintik elsősorban. Fontos, és talán megkülönböztető jegye a csoport munkáinak, hogy a szóban forgó válaszokat nem kapcsolja oda kissé elhamarkodottan az irodalomtudomány leváltásának merőben ideologikus, mert – az olvasás, a megértés és az észlelés mellett – az irodalom mibenlétét is magától értetődőnek tekintő, s kérdezetlenül hagyott programjához. Sőt többek között éppen arra kérdezünk rá, milyen nyomai vannak a humán tudományok, s bennük az irodalomtudomány e megváltozott kérdésirányainak Magyarországon abban a korban, a két világháború közötti időszakban, amikor főként a kultúra technikai-materiális hordozóinak, s – ettől nem függetlenül – institúciós alakzatainak átalakulása előtte soha nem látott ritmust vesz fel. Az irodalomtudománynak az előző század elején kiformálódott diszkurzusai éppúgy nem teljesen függetlenek e teletechnológiai újításoktól, miként az ezredforduló kultúratudományi és nem-hermeneutikai tendenciái (melyek az irodalomtudományt saját státusának, funkciójának és kérdéseinek újragondolására késztetik) sem választhatók el a mediális technikák még gyorsabb ritmust öltő, s a századfordulón történtekhez képest strukturálisan is különböző átalakulásától. Az összefüggések fölöttébb bonyolultak és szerteágazók, amint az a jelen kötet szemelvényeiből is kirajzolódik.”
Címnegyed és tartalom (pdf)
Előszó (pdf)
|
Esztétikai tapasztalat és medialitás (2004)
|
Esztétikai tapasztalat és medialitás.
Szerk. Kulcsár-Szabó Zoltán - Szirák Péter
Ráció Kiadó, Budapest, 2004. 435 oldal
|
|
“Jelen kötet egy 2003. szeptember 25–26-án, Debrecenben megrendezett kollokvium előadásainak írásos, legtöbb esetben kibővített változatait gyűjti egybe. Az ülésszak […] egy az irodalomtudomány kultúraelméleti összefüggéseinek szentelt szakmai projektumba illeszkedik […]. Ezt a több éve folyó munkát az irodalomtudományban Nyugat-Európában és a tengerentúlon az 1990-es években végbement, Magyarországon pedig feltehetőleg a küszöbön álló kultúra- és médiaelméleti fordulat felvetette kérdések és kihívások hívták életre, amelyek többek között az irodalomértelmező diszkurzus ön- és tárgymeghatározásait is jelentős mértékben átalakították. […]
A jelen kötetben közölt tanulmányok arra tettek kísérletet, hogy a kommunikáció – Hans Ulrich Gumbrecht jelzőivel élve – “néma” vagy “nem-hermeneutikai” síkjának és feltételeinek az esztétikai tapasztalatban betöltött szerepére, sőt akár, ha rendelkeznek ilyennel, esztétikai tapasztalatára vagy érzékelésének nem kommunikatív mintázatú formáira kérdezzenek rá. Az esztétikai tapasztalat medialitása kifejezés, aligha meglepő módon, literális értelemben meglehetősen komplex, jelen keretek között átfoghatatlan problematikát szólít meg, az itt egybegyűjtött munkák, melyek között egyaránt olvashatók esettanulmányok és néhány átfogóbb modellálási javaslat, e problematika irodalmi szövegekben jelentkező vagy reprezentált összetevőire helyezték a hangsúlyt. S noha ez nyilvánvalóan csak egy a probléma lehetséges megközelítései közül, ennek a súlypontnak a kirajzolódása talán éppen azt a ritkán megválaszolt kérdést helyezheti élesebb megvilágításba, hogy miként körvonalazható és kezelhető a medialitás egy olyan fogalma, amelyhez a technikai vagy technikatörténeti irányú vizsgálódások fölényesen optimista szcientizmusa felől kevésbé nyílik hozzáférés.”
Címnegyed és tartalom
(pdf)
Előszó
(pdf)
|
Spielarten der Sprache (2004)
|
Spielarten der Sprache.
(A nyelv játékmódjai)
Szerk. Kulcsár Szabó Ernő - Lőrincz Csongor - Molnár Gábor Tamás
Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 463. oldal
|
Hermeneutika, esztétika, irodalomelmélet (2004)
|
Hermeneutika, esztétika, irodalomelmélet.
Szerk. Fehér M. István - Kulcsár Szabó Ernő
Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 447. oldal
|
Identitás és kulturális idegenség (2003)
|
Identitás és kulturális idegenség.
Szerk. Bednanics Gábor - Kékesi Zoltán - Kulcsár Szabó Ernő
Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 425 oldal
|
Az elbeszélés módozatai (2003)
|
Az elbeszélés módozatai. Narratíva és identitás.
Szerk. Józan Ildikó - Kulcsár Szabó Ernő - Szegedy-Maszák Mihály
Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 544 oldal
|
|
Címnegyed és tartalom
(pdf)
|
Hang és szöveg (2003)
|
Hang és szöveg. Költészettörténeti kérdések a modernségben.
Szerk. Bednanics Gábor - Bengi László - Kulcsár Szabó Ernő - Szegedy Maszák Mihály
Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 550 oldal
|
Történelem, kultúra, medialitás (2003)
 |
Történelem, kultúra, medialitás.
Szerk. Kulcsár Szabó Ernő - Szirák Péter
Balassi Kiadó, Budapest, 2003. 340 oldal
|
|
"A kötet az irodalomtörténet-írás, valamint a kultúra- és médiatudomány lehetséges összefüggésrendszerét vizsgáló kutatócsoport tanulmányait tartalmazza. A szerzők e Magyarországon még kevéssé ismert kérdéskörben a problémák előzetes, a későbbi rendszeres kutatásokat megalapozó feltárására törekedtek, abban a reményben, hogy a különböző diszciplínák (irodalom, történettudomány, művészelmélet, médiatörténet, kultúratudomány, pszichoanalízis stb.) területeit érintve, vizsgálódásaik egy szélesebb antropológiai érdeklődés részévé válnak.
Az írások a történelem és és a kultúra közvetítőrendszereinek történeti áttekintésére vállalkoznak - az ókortól a napjainkig. Bemutatják a médiatechnológiai változások (szóbeliság, írásbeliség, nyomtatás, elektronikus feljegyzés, mozgókép stb.) kultúraformáló hatását, ezzel összefüggésben az ember önmagáról alkotott képének módosulásait, s a médiumok önállósuló, az emberre is visszaható, világalakító szerepét."
|
Az irodalmi szöveg antropológiai horizontjai (2000)
|
Az irodalmi szöveg antropológiai horizontjai.
Szerk. Bednanics Gábor - Bengi László - Kulcsár Szabó Ernő - Szegedy-Maszák Mihály
Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 560 oldal
|
|
Címnegyed és tartalom (pdf)
|
Epoche - Text - Modalität (1999)
 |
Epoche - Text - Modalität. Diskurse der Moderne in der ungarischen Literaturwissenschaft.
(Korszak - Szöveg - Modalitás. A modernitás diszkurzusai a magyar irodalomtudományban)
Szerk. Kulcsár Szabó Ernő - Szegedy-Maszák Mihály
Niemeyer Verlag, Tübingen, 1999. 320 oldal
|
|
Címnegyed és tartalom (pdf)
Előszó (pdf)
|